Dimenzió #16

Gyer(MEK)kor (Magyar Elektronikus Könyvtár)

(irodalom, népmesék, karcolatok, regények)

                               A SZARVASMARHA

   Ez  az  állat  háziállat,  található  mindenhol  a  föld kerekségén. Igen
hasznos  állat,  mert az ökör terhet húz, a tehén pedig tejet ad, mindkettőt
pedig,  amikor  már  megunták  az  életüket,  levágjuk,  és húsukat a gazdag
emberek táplálására használjuk.
   A  szarvasmarhának  egyes  vidékek  és  országok szerint különféle fajtái
vannak,  ezek között igen kiváló a magyar szarvasmarha, amely béketűréséről,
szorgalmas  igavonásáról,  szomorú  és  ártatlan  bőgéséről  és  nagy, kajla
szarvairól  nevezetes,  igen jámbor állat, bántalmazóit, úgy látszik, csak a
legvégső elkeseredésében, vagy talán még akkor sem ökleli föl.
   A  hím  szarvasmarhát bikának nevezik, arisztokratikus hajlandóságú lény,
mert  ő a csordában a tenyészállat, nem dolgozik, s a vörös színre dühbe jön
és toporzékol.
   A  nőstény  szarvasmarhát  mi  tehénnek  nevezzük, mert tejet ad, a bikák
azonban, bár csak megközelítő okból, egymás közt röviden tyúknak mondják.
   A  szarvasmarha  színe  vagy  fehér  vagy  vörösesbarna vagy tarka, fehér
alapszínen  vörösesbarna  foltokkal. Néhány év óta, mióta a cérna oly drága,
csakis a legelőkelőbb marhák viselhetnek foltokat.
   A  szarvasmarhák  tápláléka  fű  és széna. De mióta a fűhiány olyan nagy,
hogy   az   emberek   már  fűhöz-fához  sem  tudnak  kapkodni,  kénytelen  a
szarvasmarha silányabb takarmánnyal is beérni, amit az ország gazdag emberei
mélyen  fájlalnak, mert a szarvasmarha húsát megeszik, míg a szegény emberek
táplálékhiányának  fent  nevezett  gazdagok  örülnek,  nyilván azért, mert a
húsukat nem eszik meg.
   A  kicsiny  szarvasmarhát borjúnak nevezik, a serdülőt pedig neme szerint
tinónak  vagy  üszőnek,  a tinóból minden további tanulás nélkül idővel ökör
lesz,  az  üszőből  tehén;  a szarvasmarha fejlődési folyamata itt véget ér,
mert  a  vén  tehén  és  a  vén ökör, az már nem szarvasmarha, hanem kétlábú
állatfajta.
   A  szarvasmarhákat  gazdáik,  hogy  azok  önmagukat  egymástól meg tudják
különböztetni,   elkeresztelik  különféle  nevekre;  a  teheneket  leginkább
Bimbónak  és  Riskának,  az  ökröket pedig Csákónak és Madárnak keresztelték
eddig,  de  remélhető, hogy a jövőben az ökörneveket ki fogják szorítani új,
eddigieknél találóbb nevek, úgymint: Potiorek, Conrad, Ludendorff.

   1921
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.