Dimenzió #20

Csillagnézők

(csillagászattörténet, csillagászat, űrkutatás, fizika, asztrofizika)

                       5.2 HASZNOSÍTÁS, SZOLGÁLTATÁSOK

   A  ma  már  rutinszerűnek  tekinthető  adat-hasznosító  és  szolgáltató a
meteorológia.   A   korábbi   időszakban   a   meghatározó   trend  a  földi
alacsonylégkört  és  a felhőzetet kvázi-folyamatosan figyelni képes műholdas
rendszerek létrehozása volt. Mára e rendszerek kialakultak: a Föld felszínét
az   optikai   sávokban  kis  felbontással  GEO  holdak  figyelik,  egyetlen
világhálót  alkotva;  ezeken kívül poláris, napszinkron pályán (SSO) keringő
műholdak   monitorozzák   az   egész  földfelszínt  általános  távérzékelési
szempontból  kis, meteorológiai szempontból nagy (példaként 1*1 km2 vagy 4*4
km2  stb.)  felbontással. (Az SSO pályán a pólusok fölött is áthaladó műhold
minden  nap  kb.  ugyanazon  helyi  időben,  azaz azonos helyi Nap-állásszög
mellett  repül  át  egy-egy  terület  fölött, vagyis a terület megvilágítási
viszonyai,  az  évszaki  változástól  eltekintve naponta nem változnak; s ez
nagyon  megkönnyíti  az  időben  egymást követő adatok összekalibrálását.) E
műholdak   rendszerét   egyedi   kísérletinek  tekinthető  további  műholdak
egészítik  ki,  vizsgálva  a Föld energiamérlegét, a globális változások, az
időjárás  módosulása  szempontjából fontos paramétereit. Mindez mára rutinná
vált.  Ezen  űrrendszerre  épül  a  teljes földi meteorológiai szolgáltatás,
annak  biztonságot érintő részeivel (repülés biztonság, vihar jelzés, tenger
mozgás  stb.)  együtt. A rendszer a jövőben fennmarad, az újabb hold-típusok
természetesen  követik az űrtevékenység általános technológiai fejlődését, s
az  újabb  holdak  a  korábbiakkal  kompatibilis formát is biztosítva lassan
bővülő    adatrendszert   nyújtanak   majd   a   felhasználó   meteorológiai
szolgálatoknak  és  egyéb  magán  és intézményi alkalmazóknak. Megjegyzendő,
hogy  a  katonai  meteorológiai  műholdrendszerek  kiterjedten  használnak a
mikrohullámú tartományokban dolgozó, a fentiekhez hasonló térbeli felbontású
érzékelőket  (is). - Az elmúlt néhány év két irányban alakított ki tartós és
a   jövőben  egyre  erősebben  érvényesülő  változást.  Az  első  alapja  az
atmoszférikus  folyamatok  nagy  változási  sebessége  miatt  szükséges sűrű
időbeli  mintavételezés.  Ma  az  időben  legnagyobb mintavételi sűrűséget a
meteorológiai  célú  műholdak  biztosítják:  a  GEO  holdak  elvben  majdnem
tetszőleges  sűrűséget,  jellemzően 30 perces minta-sűrűséget, míg a poláris
pályán  lévő  holdak  általában  a  12  órás  mintavételi  sűrűséget.  Ez az
adatsűrűség  igen  nagy  érték  más felhasználási területeken is, mint pl. a
növényzet   monitorozásában,   a  vizek  figyelésében,  árvíz  jelzésben  és
elhárításban, mentésben... Ennek következtében rohamosan bővül az eredetileg
meteorológiai   célra   kifejlesztett   nagy  műholdrendszer  adatainak  más
távérzékelési  szolgáltatásokban  is  mind  a  kísérleti,  mind  az operatív
felhasználása;   részben   önállóan,  részben  nagyobb  felbontású  műholdas
adatokkal  kiegészítve.  A  felhasználást  eredetileg  a  nagyobb felbontású
adatok  időben  ritka  és  rendszertelen megléte váltotta ki. Azonban mára a
kutatások  a  kisebb  felbontású  adatok  integrált  átlag jellegéből fakadó
figyelemre  méltó  előnyöket  is  feltártak.  Így  ezen  adatok egyre bővülő
általános  távérzékelési  alkalmazása a közeli jövő meghatározó trendje. - A
második  meghatározó folyamatról már az 1. pontban esett szó. Nevezetesen az
elmúlt  évek  során  egyáltalán  nem  meglepő  módon  kiderült, hogy a földi
időjárás  igényelt  pontosságú  előrejelzése  fontosabb  civil  és általános
katonai  alkalmazási területeken csak földi megfigyelésekkel nem lehetséges.
E  feladat  jó  megoldása  megkívánja a földi légkör folyamatait befolyásoló
kozmikus  hatások  egyre pontosabb monitorozását, s az észlelések beépítését
az  időjárási  előrejelzésekbe.  Így  alakult  ki a korábban már említett új
elnevezés:  a  hagyományos, műholdas meteorológia az ún. földi meteorológia,
míg a kozmikus környezet földi légkörre gyakorolt hatásait vizsgáló és jelző
meteorológia   az   űr-meteorológia.   Vigyázat,   mindkét   rész  kizárólag
űrtevékenységgel  végezhető!  Jelenleg  érthetően  és értelemszerűen a Napot
vizsgáló  űreszközök  folyamatosan érkező adatait használják, sok helyen már
rutinszerűen,  a  földi  időjárás  vizsgálatában és előrejelzésében. Azonban
bizonyos,  hogy  e  most  felerősödő  folyamat  a  jövőben  a bolygóközi tér
állapotának  részletesebb  és  folyamatos  vizsgálatát,  s  a  nyert  adatok
meteorológiai  előrejelzésbe  beépítését eredményezi. Ezzel a Nap vizsgálata
végleg  kilépett  a  kizárólagos  kutatásból,  s  része  lett  az  operatív,
gazdaságilag  és  biztonságilag  fontos szolgáltatásoknak. Ezen folyamatot a
magaslégköri  ózon-réteg  további vékonyodása felerősíti. Hasonló átalakulás
várható a nem távoli jövőben a bolygóközi tér figyelése és adatai földi célú
operatív  felhasználása  terén is. Ez sok szempontból hasonlít a '60-as évek
elején  a  meteorológiai  műholdak  adataival történtekre. Az végleg eldőlt,
hogy  a  meteorológiában  a  domináns  tényező  az  űrszegmens, egyre bővülő
mértékben,   míg  a  35  éve  még  kizárólagosan  működő  hagyományos  földi
észlelések kisebb súlyú, kiegészítő adatszolgáltatókká váltak, s maradnak is
véglegesen.  -  A jelenlegi helyzetben még egy megjegyzés kívánkozik ide. Az
emberiség  működésével  folyamatosan módosítja a klímát, úgy tűnik, hogy nem
kedvező    irányban.    Azonban    az   időjárás   tudatos   és   célirányos
megváltoztatására  (egyelőre  még hosszabb ideig) nem vagyunk képesek, ezzel
kalkulálni (ma még) semmiféle jövőképben nem szabad.

   A   távérzékelés   további   alkalmazási   területein   a   kisfelbontású
(meteorológiai   jellegű)   adatok  mellett  nagy,  meghatározó,  esetenként
kizárólagos  szerep  jut  a  közepes  és nagy felbontású műholdas adatoknak.
(Közepes  felbontásnak  az  100-500  m-es  tartományba eső térbeli felbontás
minősül,  míg  a  nagy  felbontás  az ennél jobb térbeli felbontást jelenti.
Megjegyzendő,  hogy  a  ma  már rutinszerű 10 m-es felbontásnál jobb térbeli
felbontást,  ami  a  katonai  felderítésben  szintén megszokott, célszerű új
kategóriába  sorolva  extrém-nagy  felbontásnak  minősíteni, mivel a szokott
nagy  felbontású  'felvételeknél'  több  nagyságrenddel  nagyobb  mennyiségű
digitális  adat  továbbítását  és  feldolgozását  kívánja  meg.)  A  korábbi
helyzetképben  [2] jelzett összes további kutatási-felhasználási területen a
távérzékelés érdemi elterjedése megtörtént. A következőkben ezeket tekintjük
át röviden.

   Mezőgazdaság,  a  növénytakaró  és  a  talaj  vizsgálata: E téren a nagy,
néhány   napos  időbeli  felbontású  mintavételezés  szükséges,  tekintve  a
növényzet  időben gyors változásait. (Például a növényzet akár két-három nap
alatt  is  ki  tud  sülni  adott  körülmények között. Ilyen eset fordult elő
például 1992 augusztusában Magyarországon.) Természetesen a talaj vizsgálata
lassúbb  időbeli mintavételezéssel is lehetséges, de a műholdas adatokkal is
segített talajművelés már nagy időbeli felbontást kíván meg. Erre az USA-ban
működő  szolgálatok tapasztalatai mérvadóak. Az adott területen, különösen a
haszonnövények  operatív  vizsgálatában  (állapot  és vetésterület felmérés,
hozam  és termés előrejelzés és becslés, művelés-segítés) kiemelten fontossá
vált  mind  a  kis,  mind  a  nagyobb felbontású műholdas adatok időben nagy
sűrűségű  (a  heti egy adatot meghaladó sűrűségű) és valós idejű (real time)
rendelkezésre   állása.   Így   például   Indiában   nagy  térbeli  sűrűségű
(államonként  több,  mint egy) adatértékelő intézet-hálózatot, valamint több
földi  vevő  és  nagy  távérzékelő központot hoztak létre a távérzékelés, és
azon   belül   a  mezőgazdaság  segítésére.  (India  22  államában  45  nagy
távérzékelési  intézet  dolgozik pillanatnyilag. A számuk tovább növekszik.)
Ezeken   az   alkalmazási   területeken  a  műholdas  adatok  nagypontosságú
kvantitatív   feldolgozása   szükséges,   nem  elegendő  a  térképi  jellegű
(klasszifikáció,  vetéstérkép  stb.)  értékelés.  Ennek  hatásaként  gyorsan
fejlődnek  a  növekvő  pontosságú ún. légköri korrekciós eljárások; vagyis a
távérzékelési    probléma   elektromágneses   hullámterjedési   feladatként,
nevezetesen inverz szórási feladatként megoldása ab ovo meglévő ismeretek és
kizárólag  a  mért műholdas adatok alapján. Így a feladatkör magába foglalja
már  a  terepi  sajátosságok  stb.  kvantitatív  kezelését  is. E folyamat a
jövőben   folytatódik,   mivel   nagyon   sok   hullámterjedési  kérdés  még
tisztázatlan,  az  operatív szolgáltatásban rutinszerűen bevethető eljárások
száma  kevés  és  a növekvő pontossági igény folyamatos fejlesztést kíván. E
trendek   szem  elől  tévesztése  gazdaságilag  is  komoly  hátránnyal  járó
lemaradást   okoz   az  egyes  országoknak.  A  haszonnövények  vetésterület
felmérése,  hozambecslése  és állapotfelmérése műholdak segítségével nemcsak
olcsóbb  az  ún.  hagyományos  eljárásokénál, hanem minden esetben akár nagy
területek  összekalibrált  áttekintését  is  lehetővé  teszi,  s  a műholdas
eljárások   pontossága  és  megbízhatósága  is  ma  már  meghaladja  az  ún.
hagyományos   módszerekkel  elérhetőt.  A  mezőgazdaság  műholdas  adatokkal
segítése  és  irányítása  gyorsan  terjed.  Kiemelten  fontosként kezelik és
használják  az  USA-ban,  Kanadában,  Kínában,  Indiában,  Oroszországban és
Ukrajnában,  de nagyon intenzíven dolgoznak e téren a fejlettebb délamerikai
országok, sőt egyes afrikai országok is. Az alkalmazás igazoltan előnyös kis
területű  országokban,  régiókban  is.  Ezen  eljárások  használatának egyik
sajátos  területe  pl.  a  kábítószer-termesztő  területek  felderítése. Más
szóval  a  műholdas  távérzékelés  mezőgazdasági  hasznosítása része lett az
alakuló  globális  biztonsági  rendszernek,  mind bűnüldözési, mind ellátás-
biztonsági   szempontból.   A  mezőgazdasági  hasznosítás  további  intenzív
fejlődése folytatódik. - A mezőgazdasági hasznosítás a növénytakaró műholdas
vizsgálatának csak az egyik része. Jelenleg gyorsan fejlődnek a növénytakaró
általános  vizsgálatát segítő módszerek, amelyeknek fontos része az erdők és
a  természetes  állapotban  még  megmaradt  növényzet felmérése, állapotának
folyamatos  figyelése, (természet-)védelmi intézkedések műholdas támogatása,
szennyezések,   szemétlerakók   felderítése,  az  elhárítás  segítése.  Nagy
fontosságú az erdők vizsgálatában az erdő-állapot mellett az erdei biomassza
pontos  meghatározása  és  változásainak  nyomonkövetése. A kisebb területű,
országos  és  regionális  felmérések  mellett  gyorsan  növekszik a globális
áttekintő  vizsgálatok száma. Erre ad példát [3] is. Mára már összeállt egy,
az  idő múltával időben értelemszerűen folyamatosan bővülő globális műholdas
adatbázis,  amely először nyújt lehetőséget valóban hiteles, az egész Földre
kiterjedő vizsgálatokra. (Nyilvánvaló, hogy a növényzet vizsgálata esetén az
északi  és  a  déli  féltekét külön kell kalkulálni, mivel az évszakok éppen
ellenütemben járnak.) Így már van áttekintő képünk arról, hogy a természetes
és  ember  gyújtotta  tüzek  milyen mértékűek globálisan, hogyan folynak le,
mekkora  a  hatásuk, mi a következményük. E téren az USA közepes felbontású,
katonai  meteorológiai  holdjainak  adatait  lehetett  nagyon jól használni.
Megalapozott   képünk   van  már  a  sivatagosodás  mibenlétéről,  terjedése
kultúrális-civilizációs-életviteli  okairól  és következményeiről is, stb. A
globális  áttekintésnél  ma még fokozott szerephez jutnak a nagyobb területi
átlagok,  s  így  a  térben  kisebb  felbontású  adatsorok.  Mind a globális
áttekintő   vizsgálatok,  mind  az  egyes  közigazgatási  régiók  (országok,
országcsoportok,   országokon   belüli   egységek)  gazdasági  és  általános
igazgatása  terén  a műholdas távérzékelés szerepe a jövőben tovább nő. - Az
elmondottakhoz   szervesen   kapcsolódik   a   termőtalaj   állapotának   és
degradálódásának műholdas figyelése. Ez több területen (erózió, elöntések, a
legfontosabb talajcsoportok feltérképezése, talajpusztulás) már ma is fontos
eredményeket   hozott.  Ugyanakkor  intenzív  K+F  munka  folyik  a  talajok
részletes  műholdas  vizsgálata  megoldására. A jövőben ezeken a területeken
nagy szerephez jutnak újabb műholdas műszerek, amelyek spektrális felbontása
a  maiaknál  nagyobb.  Nyitott  kérdés,  hogy az optikai sávú adatok mellett
mennyi  és  milyen  értékes  adatot  hordoznak talajvizsgálati szempontból a
mikrohullámú sávban regisztrálható, különféle eljárással készíthető műholdas
adatok.  Speciális  vetülete  a  talajvizsgálati alkalmazásoknak a következő
részhez  is  szervesen kapcsolódó talajnedvesség meghatározás, amely igen jó
minőségben   végezhető  a  mikrohullámú  sávban  dolgozó  műholdas  műszerek
adataival,  s  nagyon  fontos  a  különféle  mezőgazdasági  és  növénytakaró
vizsgálati  alkalmazásokban. A talaj állapota figyelésében a műholdas adatok
szerepe  gyorsan  növekszik,  nagyobb  területű áttekintés pedig ezen adatok
nélkül a ma egyre inkább szükséges rövid idő alatt el sem érhető.

   Víz,  jég és óceán kutatás: A vizek, mindenek előtt a folyóvizek operatív
vizsgálata  a  vizek gyors változásai miatt szintén nagy időbeni mintavételi
sűrűséget  kíván meg. Ennek tematikus biztosítására jó lehetőséget nyújt az,
hogy  a  vizek,  mind  a  folyóvizek,  sekélyebb  tavak is, mind a tengerek,
óceánok, mind a hó és a jég a felszín többi alakulatától nagyon eltérő módon
szórja  illetve sugározza ki a mikrohullámú jeleket. Így a mikrohullámú sávú
műholdas  adatok  a  vizek  vizsgálatára,  különösen  a  vizek  kiterjedése,
szennyezettsége  figyelésére,  a  hó  és  jég  kora  (hány  éves)  és állaga
monitorozására alkalmas, bár itt is további kutatások szükségesek, s folynak
is.  Mivel  a mikrohullámú jeleket a felhőzet sokkal kisebb mértékben szórja
(csillapítja),  mint  az  optikai  sávú  jeleket,  a  felhőzet  e frekvencia
tartományokban elég jól átlátható. Így a Seasat, Radarsat stb. holdak adatai
nagyon  jól használhatók a vizek kutatásában. (Megjegyzendő, hogy ugyanezért
a   növényzet   vizsgálatában   is   szeretnénk   a   mikrohullámú  adatokat
felhasználni, de ott még kiterjedt kutatás szükséges a növényzet felhasználó
számára   hasznos  jellemzői  és  a  mikrohullámú  műholdas  adatok  közötti
kvantitatív  kapcsolatok  feltárására  és  alkalmazhatóságuk elemzésére.) Az
édesvíz, különösen az ivóvíz rohamosan növekvő globális hiánya következtében
a  műholdas víz-vizsgálatok fontossága növekszik. A nagy felbontású műholdas
adatok ma már lehetővé teszik a folyók és a kisebb tavak vizének, víztározók
feltöltődésének  stb.  figyelését,  a  víz-szennyezés  gyors  észlelését, de
természetesen  a  vízszint  változások,  az  áradások nyomon követését és az
árvíz-veszély  időben  jelzését.  Az  alkalmazások  előfeltétele a megfelelő
űrtevékenységi   infrastruktúra  és  az  alkalmazásra  mind  tudásban,  mind
lélektanilag  felkészült  szakgárda megléte. - Különálló terület a tengerek,
óceánok  kutatása és monitorozása. E téren ma már az igen nagy, akár ″10 cm-
es relatív és m-es abszolut pontosságú víz-felszín leírás előtt nyílt meg az
út  a műholdak (műholdas altiméterek) adatai segítségével. Ebbe beleértjük a
hullámzás  felmérését  is. A felszín leírás részletességét érdemben már csak
az  adatok  térbeli felbontása korlátozza, ami ma már szintén eléri, katonai
felderítésben  meghaladja  a  m-t,  de  az  altiméteres  vizsgálatokban ez a
felbontás  még  nincs  meg.  A hagyományos, optikai és mikrohullámú műholdas
adatok  áttekintő képet nyújtanak a tengerek és óceánok vizei állapotáról, a
víz-felszín  (tenger-felszín)  hőmérsékletéről  stb.  Így a Föld működésében
résztvevő  legnagyobb egység, a tengerek és óceánok összefüggő vízmennyisége
viselkedését  egyre  jobban nyomon tudjuk követni. A Föld sorsa alakulásában
ennek  az  egységnek  meghatározó  szerepe  van.  A vizsgálatok a jövőben is
intenzíven folytatódnak, s várható, hogy a mélységi kutatást segítő műholdas
műszerek  kifejlesztésére  kísérletet  tesznek.  Az  óceánok méretei miatt a
helyi  (in  situ)  vizsgálatok  olyan  léptékű  elvégzése,  amely  valódi és
egyidejű  áttekintést  tenne  lehetővé, megvalósíthatatlan. Az elmondottakon
túlmenően   a   műholdas   adatok  a  tengeri  halászatot,  ellenőrzését  és
szabályozását  is  segítik.  -  A  hó  és jég vizsgálatok is folytatódnak. A
szárazföldeken  ezeknek  a  folyók vízállása előrejelzésében van fontossága.
Ebben  a  vonatkozásban  közeledünk  a  rutinszerű  alkalmazáshoz. Általános
bolygó működési és stabilitási vizsgálatokban van kiemelten fontos szerepe a
földi   jégtakaró  (Arktisz,  Antarktisz,  tundrák,  gleccserek)  folyamatos
figyelésének.  Ezt  egyedül  a  műholdas  technika  teszi  lehetővé. Mivel a
különböző  korú jég szerkezeti változásai követekeztében a dm-mm hullámhossz
tartományban  elektromágneses  hullámterjedési  szempontból  annyira  eltérő
módon  viselkedik,  hogy az jól kimérhető, a jégtakaró vizsgálatában is nagy
szerepe  van a mikrohullámú adatoknak. Segítségükkel folyamatosan figyelhető
az  öregebb  és  fiatalabb  jég  aránya  a jégtakarón belül. Ezen arány és a
jéggel  borítottság  változása  közvetlen  kapcsolatban  van  a  földi klíma
alakulásával. Természetesen a mezőgazdasági termőterületeken a hóborítottság
és  olvadási  dinamikája  monitorozása nagyban segíti a növénytakaró tavaszi
alakulása  és  az  aszály-veszély  előrejelzését.  -  Ezeken  az alkalmazási
területeken  is  folytatódik  mind  az  intenzív K+F munka, mind az operatív
szolgáltató és riasztó rendszerek kiépítése.

   Geológia:  A  korábbiakban kialakult kép nem módosult. E téren időben nem
kell  nagy  felbontás, viszont térben a mindenkori legnagyobb felbontást jól
ki  lehet  használni.  A  rendelkezésre  álló  műholdas adatbázis folyamatos
geológiai   feldolgozása  folytatódik,  kiegészülve  a  mindenkori  legújabb
csúcsfelbontású  adatok  elemzésével.  Ez  a  folyamat  a  közeli jövőben is
jellemző  lesz.  Egyelőre  nem  látunk  lehetőséget  a  felszín  alá nagyobb
mélységbe  behatolni  képes  vagy  onnan  származó  adatok előállítására. Az
egyetlen  újnak  minősíthető  irány  e  téren  a  szeizmikában tűnt fel. Úgy
látszik, hogy egyes magnetoszférikus ELF-VLF elektromágneses jelek közvetlen
kapcsolatban   lehetnek  szeizmikus  eseményekkel.  Az  előzetes  indikációk
alapján  ez  ma  továbbkutatásra  érdemes hipotézis, de nem több. Kutatására
műholdas  kísérletek készülnek, amelyek a közeli jövőben startolnak, illetve
más  célú műholdas vizsgálatok adatait is elkezdték feldolgozni e célból is.
E ma még érdemben a kutatáshoz tartozó folyamat azért érdemel itt figyelmet,
mert  teljesen  új  tipusú adatok megjelenéséhez vezethet a távérzékelésben,
átalakíthatja  -  vagy ez vagy más új ötlet - a távérzékelés űrszegmensét és
adatrendszerét, megközelíthetővé téve nem-felszíni folyamatokat is.

   Térképészet,  geodézia:  Ma  a 'naprakész' térképtár és a nagypontosságú,
három  dimenziós  DTM  (digitális terep-model) előállítása és karbantartása,
javítása   zajlik  világszerte,  amelyeket  a  GIS-be  integrálva  hasznosít
átalakuló  civilizációnk  minden  alkalmazási  területen.  E  folyamatban  a
helymeghatározási  eljárások  (lásd  a  4.  részt)  szerepe a meghatározó, s
láthatóan az űrtechnika uralja. Ehhez kapcsolódik a nagyfelbontású és extrém
nagy  felbontású  (katonai felderítési) űrfelvételek használata, amelyek már
alkalmasak   a  geodéziai  pontossággal  meghatározott  koordinátájú  pontok
fogadására.  A  SAR  és  esetenként a SPOT stb. műszerek alkalmasak űrből is
sztereo felvételek készítésére, amelyek a domborzat három dimenziós leírását
is  lehetővé  teszik.  Ezt  az  utóbbi adatbázist kiegészítik nagypontosságú
altiméteres   adatokkal.   Az  egész  adatrendszer  együttes  és  folyamatos
felhasználása   oldja  meg  a  korszerű  DTM-ek,  térképek  előállítását  és
karbantartását,  frissítését;  ami ma már mind az államigazgatás, a védelem,
mind a civil élet számára alapvető szükség. Mivel az űrfelvételeken ma még a
cm-dm-es   térbeli   felbontás   csak  a  különleges  teljesítményű  katonai
felderítési  műszerekkel  érhető  el,  ezért  a  legtöbb  országban egyelőre
kiegészítő  adatszolgáltatóként működik a légifényképezés is. Azonban a dm-m
térbeli  felbontási határig az űrszegmens a meghatározó adatszolgáltató mind
megbízhatósága,  mind  valódi  egyidejűsége, mind olcsósága következtében. A
folyamat  az  űrtechnika  egyeduralkodóvá,  a  hagyományos  technikák  eseti
segédadat szolgáltatóvá válását hozza kikerülhetetlenül.

   Államigazgatás, településfejlesztés, földhasználat, környezetvédelem és a
környezeti  állapot  figyelése,  ipartelepítés  stb.: Mindezen területeken a
távérzékelés   a   már  bemutatott  alkalmazásokon  keresztül  jelenik  meg,
elsősorban a GIS keretébe integrált adatbázis részeként. Mindez jól mutatja,
hogy e téren is az űrtevékenység egyre inkább átszövi a civilizációt. Ma már
korszerűen  működő  államigazgatás  nagyobb  beruházást  (ipari létesítmény,
erőmű,   vízszabályozás,  hulladéktárolás,  útépítés  stb.)  egyáltalán  nem
engedélyez   vagy   hajt  végre  alapos,  műholdas  adatbázisra  támaszkodó,
távérzékelési területvizsgálat, környezettanulmány, hatásvizsgálat nélkül. A
jelenlegi  folyamatok azt mutatják, hogy a már elmondottakon túlmenően éppen
ezeken  a  területeken  egyre  inkább  felhasználják  a  szolgáltatássá vált
alkalmazások  mellett,  különösen eseti államigazgatási igények fellépésekor
mind  a  távérzékelési kutatási lehetőségeket, mind a katonai alkalmazási és
felderítési  eljárásokat  is.  Egy nem nagy kiterjedésű, illegális veszélyes
hulladék  tároló ma már nagyon fontossá vált megtalálása nem kisebb feladat,
mint a legtöbb katonai, védelmi felderítési cél elérése. Ezért is fontos sok
kisebb,  önálló  katonai  felderítő  műholddal nem rendelkező ország számára
polgári  élete  biztosításához  is,  hogy  valamilyen szervezett (szövetségi
stb.) keretben ehhez a műholdas adatbázishoz (is) hozzáférjen.

   Egyebek:  Nem  kevésbé  fontos  az  éppen kiemelt jelentősége miatt már a
bevezetőtől   kezdve   sok   vonatkozásban  említett  és  tárgyalt  globális
vizsgálatok  végzése,  amit csak az űrtevékenység tett lehetővé. Jelentősége
gyorsan  növekszik,  s  az  erre  fordított  kapacitások  is  gyors tempóban
bővülnek  a  jövőben. Hasonlóan fejlődő terület a régészeti kutatás, ahol az
alkalmazások ma már kiterjednek mind a jól ismertnek vélt területek műholdas
újra-vizsgálatára,  mind  a korábban a kutatás elől elzárt vagy csak nehezen
kutatható  területek  feltárására,  mind  a  világörökség  részei  állagának
megbízható  nyomonkövetésére. Azonban éppen a régészetben kiemelten fontossá
vált   a   távérzékelési   módszerek  bevetése  a  klasszikus  laboratóriumi
vizsgálatokban.   Ugyanis   egyrészt  új  információkhoz  lehet  így  jutni,
másrészt,  és  ez  a  meghatározó, a nagyon érzékeny leletek, régi műtárgyak
ezen  az  úton  minden  további  külső  behatás  nélkül vizsgálhatók, nagyon
lecsökkentve   ezzel   a   vizsgálatok  során  a  rongálódás,  megsemmisülés
veszélyét.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.